Már meg sem tudom számolni, hányadik csodadiétát próbáltam már végig szenvedni, volt amit nem is egyszer. Kisebb nagyobb sikerrel. Most megint a szokásos lemezt tettem fel és várom míg végig pörög....

Biztos vagyunk páran, akik nem tudjuk (én sem voltam vele tisztában) hogyan kell szép szemöldököt csinálni. Senki nem így születik, hogy tudja, ezért vannak a segítségek. Egy kedvenc oldalamon láttam egy "lépésről- lépésre" cikket angolul. Ezt hoztam el nektek magyarul is:) Remélem lesz akinek segítek ezzel. Hajrá csajok:)

Ha gyorsan szeretnél elő rukkolni valami finommal, akkor itt van egy szuper, egyszerű és gyors recept neked:)

Imádom az ilyen kreatív dolgokat, ezért lefordítottam nektek is a receptet.

Azt akarom, hogy tudd, hogy az esőfelhőkön túl kék az ég, és hogy a mosolyod elég ahhoz, hogy boldoggá tegyél valakit. Hogy az élet mindig megy tovább, és neked is ezt kell tenned. Emlékezz a múltra, higgy a jövőben, de mindig élj a jelenben. Lásd meg a láthatatlant másokban, és hunyd be a szemed a hibáik előtt. Tudd, hogy nem mindenki fog beléd szeretni akit szeretsz, és sokszor fogsz csalódni olyan emberekben, akiktől nem is várnád.. Ennek ellenére azt is tudnod kell, hogy sokan lesznek szerelmesek beléd, és talán ennél is többen fognak csalódni benned. Tudd, hogy amikor szükséged lesz valakire, talán olyan ember nyúl feléd a szakadékba, akiről azt hitted volna, hogy letaszít a mélybe. Remélem, hogy tudod, hogy a mosolyod boldoggá tette a napjaimat és az, hogy megláttad bennem a csodát, erőssé tett. Amikor éreztem, hogy szerettél, az megmentett a sötétségtől. Azt akarom, hogy a Te sötét napjaidon emlékezz arra amit most leírtam Neked. Tudd, hogyha egyszer csak eltűnök az életedből, akkor is örökre a szívembe vésted magad..Soha de soha nem felejtelek. ♥

Remek érzés, amikor a férfi virágcsokrokkal és bonbonokkal kényezteti a nőt, fülébe súgja, hogy szereti - ám ez nem igaz. Csupán annyit jelent, hogy hagytuk magunkat rászedni, és azonosítottuk a romantikus gesztusokat a szerelemmel. A valódi szerelemhez ennél sokkal komolyabb érzésekre van szükség, többre annál, hogy szerelmes legyen az ember.

Sheila O`Flanagan

Egy karnyújtásnyira volt tőlem a tökéletes szerelem lehetősége, és én elpasszoltam. ELPASSZOLTAM! Annak köszönhetően, hogy bár nyitva volt a szemem, mégsem láttam. Mégsem láttam a világon semmit

Egy embert elengedtem. Már nem tartom a barátomnak, és nem is vágyom rá, hogy az legyen. Már nincs gyomorgörcs mikor meglátom, csak egy gúnyos kis mosoly a szám sarkán és egy kis szomorúság mélyen bent a szívemben..

Ha szeretsz valakit, tiszta szívből, akkor sohasem felejted el. Nem számít mi történt, mennyi idő telt el, szeretni fogod. Úgy érzed túlléptél, hogy többé már nincs rá szükséged, a szívedben mégis úgy őrzöd az emlékét, mint életed tavasza. S egyszer, ha szembejön veled, rád mosolyog, s életedről kérdez, csak annyit tudnál felelni: hiányos... Mert este, mikor lefekszel, párnádra hajtod fejed, elindul a kisfilm, peregnek az emlékek és a könnycseppek. Mindig is szeretni fogod, történjen bármi..

" - Az élet túl rövid. Szegd meg a szabályokat! Bocsáss meg gyorsan, csókolj lassan, nevess őrülten, szeress őszintén! Ne bánj meg semmit, ami mosolyt csalt az arcodra, mert csak egyszer élsz és kezedben a kulcs, hogy boldog lehess! Élj hát a lehetőséggel!..."

Csalódtam. Megint csalódtam. De nem baj, majd idővel jobb lesz –mondogatom. De nem. Soha nem lesz jobb. Mire kiheverném az előző csalódást már rögtön jön a másik. Mintha egy hülye körforgás lenne az élet. Mert az is. Egy rohadt körforgás az egész élet. Megismersz valakit, megszereted, csalódsz benne és szakítotok. Aztán megint megismersz valakit és kezdődik előröl az egész. Azt mondják, hogy más vállán könnyebb a feledés. De nem mindig. Megszereted azt a srácot is. És benne is csalódnod kell. Ez lenne az a csodás, boldog élet amiről mások beszélnek? Mert szerintem ez nem a csodás boldogság. Köszönöm, de én ebből az életből nem kérek.

Te akartad így. Nekem még szükségem volt rád. Először azt hittem, nem bírom nélküled és így is volt. Volt olyan nap, amikor minden perben újra és újra meghaltam. De túléltem. Itt vagyok. Már nem kellesz. Abban az időben még csak egy kis csaj voltam. Azt hittem szerelmes vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy a szerelem nem arról szól, hogy oda vagy valakiért, akit soha nem kaphatsz meg. Bálványozhatod, álmodozhatsz róla lefekvés előtt, de SOHA ne higyj. Ne reménykedj. Az a legrosszabb. Ha hagyod odáig elfajulni a helyzetet, már menthetetlen vagy. Ahogyan én is..

Hosszú, de érdemes elolvasni ;)

Mikor a szemébe nézel, s tudod, hogy ez nem olyan, mint régen, mert a köztetek lévő kapcsolat lehetetlen. Mikor ránézel és arra gondolsz, mikor megcsókolt és megölelt, és szép szavakat súgott neked, de tudod, hogy már nem lesz többé ilyen. Nem öleli át a tested, nem csókolja a szád, nem simítja a bőröd és tudod, hogy ő is akarja, de nem lehet. Mikor rád mosolyog, de már nem úgy, mint régen egy forró csók után. Most nem úgy, most csak talán örül, hogy lát, de a mosolya mögött már nem ez van, mint azelőtt. Csak nézitek egymást és megfagy a levegő, csak ölelnéd és csókolnád, és elmondanád, hogy hiányzik, ha nincs veled, de nem lehet. Kirohannál, hogy üvölts, mert nem lehet a tiéd. Csak összekuporodva ülsz, és hallgatod őt, miről beszél, figyeled őt, a mozdulatait, a szemét, a bőrét, a karját, amivel nemrég még téged ölelt, és a szívedbe mar a fájdalom, mert az a szem már nem fog úgy rád nézni, mint azelőtt. Már nem túrhatsz bele a selymes hajába. Már nem érintheted a bőrét. Már nem csókolhatod a száját. Már nem. Soha többé. De mikor utoljára érintett, ölelt és csókolt, azt nem felejted el, egyetlen percet sem felejtesz el abból, amit együtt töltöttetek, és ha csak rövid időre is, és még ha titokban is melletted volt, a tied volt, még ha nem is egészen, de bele sem gondoltál, hogy ez az utolsó csók, az utolsó ölelés. Talán akkor jobban magadhoz szorítod, vagy hevesebben csókolod meg, ha tudod, hogy ez az utolsó alkalom. De nem gondoltad végig, féltél és iszonyúan fájt. Mit kellett volna tenned? Miért engedted el? Már csak a kérdéseid vannak, amelyekre annyiféle választ adhatnál, de nem találsz megfelelőt. Nem tudod, mi lett volna, ha.... Talán semmi, mert a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá, és, hogy kit vesz el tőled... Már csak a ropogásokat hallod, a szíved ezer apró darabra tört. Talán így kellett lennie, ha az eszedre hallgatsz, az volt a helyes, mert teljesen mások vagytok. Más életkor, más város, más célok, más légkör, más múlt, más jövő, de vágytok egymásra. A szívetek egymásért kalapál, boldogok vagytok együtt, de ez hosszú távon elég? Tudnátok élni egymásért és egymásnak? Hoznátok áldozatokat egymásért? És a legfontosabb: megérné? Nem tudod, csak abban vagy biztos, hogy beleszerettél, és hogy akarod úgy, ahogy van mindenestől, bármilyen nehéz lesz, akarod, de neki több vesztenivalója van. A szíve szerint veled lenne, de az esze ellenkezik. De ő, bármilyen nehéz is, az eszére hallgat. Nem tehetsz ellene semmit. Nem öregedhetsz tíz évet, nem végezhetsz el három iskolát, nem vehetsz házat, autót, nem szerezhetsz tapasztalatot. Nem teheted. Pedig megtennéd érte. Érte mindent. Neki mindez megvan. De neked meglesz? Nem tudod, mit hoz a sors. Talán egyszer valahol, valamikor, és lesz még egy csók és még egy ölelés. Ennyi, vagy talán több? Nem is sejtheted. Csak az időre vársz, hogy az majd segít, és eldönts mindent. De még mindig fáj. Látnod kell. Senki sem tudhatja körülötted, hogy megveszel érte, csak kopognak széthullt szíved darabjai, és csak a remény marad. A remény, hogy egyszer csörög a telefon, ő hív, vagy jön egy sms, egy e-mail, hogy 'hiányzol', hogy egyszer láthatod még úgy, hogy nincs ott senki más, csak te és ő. És akkor elmondhatod azt, amit eddig nem, hogy fontos, hogy érte élsz, hogy mindent megadnál neki, amit csak kér. Vagy nem is mondanál semmit, csak a szemébe néznél mélyen, igazán, s talán egy pillanatra eldöntené a sorsotokat, rájönnél, hogy akar-e még, hogy van-e még remény, hogy élhetsz-e érte, vagy el kell felejtened örökre. Most a szíved darabjait keresed, össze akarod rakni, hogy újra tudj örülni. Ő egy érintéssel összerakna, de nem csörög a telefon, nem jön az sms. A remény marad csak, a türelem. Csak lopva figyeled. Hiszen a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá, és hogy kit vesz el tőled. Így te is a sorsra bízod.. Úgyis ő dönti el.

Locsoló Versek

Érdemes benézned

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ.
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tojással.